2015. május 14., csütörtök
Első fejezet
Sziasztok a nevem Stella és az életemről szeretnék nektek mesélni. Még tinédzser koromban ismertem meg ŐT aki a mai napig kitart mellettem. Még tisztán emlékszem első találkozásunkra...
Mikor reggel felkeltem és kinéztem az ablakon azt vettem észre hogy úgy zuhog az eső mintha dézsából öntenék. Ezért az esős nap tiszteletére egy fekete pulcsit és fekete converse-t vettem fel, majd lementem reggelizni. A konyhában a hűtőn találtam egy cetlit miszerint a bátyám csajozik, a szüleim meg dolgoznak. "Basszus, hát ez szuper.Megint egyedül" Ezért reggeli közben azon kezdtem el gondolkozni hogy mit csináljak. Issy, a legjobb barátnőm elutazott így őt nem hívhatom át. Na akkor megyek ki futni egy kis megfázás úgysem árt.
Feltettem a kapucnit, bedugtam a fülhallgatót a fülembe, bezártam az ajtót és neki iramodtam. Miközben a földet bámultam hogy bele ne lépjek egy pocsolyába valaki elszaladt mellettem és majdnem fellökött. -Hé!- erre a srác futás közben megfordult. Göndör fürtjei ázottak voltak, smaragd szemei szórakozottságtól csillogtak. -Bocsi, de néz csak magad mögé!!-kiabálta Mr.Göndör. Mielőtt hátra fordultam volna már akkor hallottam a kiáltásokat. De mikor megfordultam akkor láttam hogy egy csapatnyi lány fut utánunk. -Basszus!-motyogtam. És elkezdtem a Göndör után szaladni. Hirtelen láttam egy sikátort amiből pont tudtam hogy lehet kijutni, remek búvóhely.-Hé! Te Göndör!
-Mi van?, -Előtted!!
És a srác beszaladt a sikátorba utána meg én.
-Na és most merre?-kérdezte. Rámutattam a kuka tetejére onnan meg a fal tetejére.-Arra!, -Hölgyeké az elsőség.-hajolt meg. Megforgattam a szemem és rámásztam a kuka tetejére onnan meg fellendültem a falra. -Most te jössz!, Mikor ő is felért leugrottam a falról egy másik kukára. Ezt is megcsinálta.Ügyes!
-Mivel kimentettél a bajból ezért meghívlak egy kávéra. Beültünk a Starbucks-ba és kikértük kávéinkat.- Amúgy Harry vagyok Harry Styles.,- Én pedig Stella Tomson.
Miközben ittuk a kávéinkat sokat beszélgettünk, azt mondta van egy bandája a One Direction. Mikor meghallottam a nevet csak értetlenkedve bámultam rá. Erre ő ios csodálkozott hogy én nem ismerem őket. Megmutatta egy számukat ami tetszett de nem az én izlésem én inkább a rockosabb zenéket kedvelem. Ezt mondtam is neki. Hirtelen észre vettem hogy már besötetedett ezért elköszöntem tőle és haza mentem. Ebből a szar napból lett egy gyönyörű nap. És ennek nagyon örülök.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése